Szójegyzék

Az ágybavizelés vagy nocturnal enuresis az alvás közben történő akaratlan vizelés abban az életkorban, amikor a szobatisztaság már éjszakára is elvárható.  Az Nocturia a gyakori éjszakai vizelési kényszert jelenti.

Az inkontinencia kezelésére sokféle javasolt módszer és eljárás létezik. Ezek egy fajtája az új életvezetési szokások kialakítása, például a hólyagtorna vagy a gátizomtorna (pelvic floor muscle exercises, PFME), amely a vázizomzat erősítésére szolgál. A folyadékbeviteli és -ürítési szokások megváltoztatása vagy a testsúlycsökkenés is gyakran megoldást jelent.

A tesztelési folyamat célja, hogy valós körülmények között ellenőrizzék a termékek bőrbarát természetét.

Ebben az esetben az érintettek egyszer vagy többször is felkelnek éjszaka, hogy kimenjenek a mosdóba.

A kifejezést gyakran használják az enyhe vizelettartási panaszok, még pontosabban a vizeletszivárgás jellemzésére.

A funkcionális inkontinencia az a jelenség, amikor az érintett személy valamilyen fizikai vagy mentális betegség, illetve környezeti ok miatt képtelen időben eljutni a mosdóba.  Ide tartozhatnak az idős korral járó fizikai problémák, például hogy az illető nem tud elég gyorsan levetkőzni, vagy átülni a kerekesszékről a toalettre. A kései mosdóba jutás környezeti oka lehet például, ha túl sok időbe telik időben a toalettre érni, vagy ha az érintett személy megzavarodik, mert nem tudja az utat a mosdóba. 

A gátizomtorna a gátizmok feszítéssel és ellazítással történő edzése, amelynek célja, hogy a gátizmok erősebben tartsák a hólyagot, illetve hogy javuljon a húgycső záróereje.  A medencefenék erősítése mindenfajta inkontinencia kockázatának legjobb elkerülése. A gátizom-erősítő gyakorlatokat olykor Kegel-gyakorlatoknak is nevezik.

A gátizomzat (más néven medenceizomzat) a hasüreg alsó részén elhelyezkedő izomcsoport, amely a szeméremcsonttól (elől) a gerincoszlop aljáig (hátul) húzódik. Ez az izomcsoport tartja a helyén a húgyhólyagot és a beleket. Ha ezek az izmok meggyengülnek, az problémákat, például vizeletinkontinenciát okoz, ha pedig a végbél záróizma is érintett, akkor székletinkontinencia is kialakulhat.

A hiperaktív hólyag (Overactive Bladder, OAB) többféle, az erős vizelési ingerrel összefüggő probléma gyűjtőneve. A megnevezés nem rokon értelmű az inkontinenciával; mindössze a gyakori vizelésre utal. A hiperaktív hólyag, más néven záróizom-gyengeség azt jelenti, hogy az érintett személy gyakran használja a mosdót napközben, de gyakran akár éjszaka is. Ne feledje: napi 4–8 vizelés teljesen normális! A hiperaktív hólyag inkább az idősek és a nők körében elterjedt.

A hólyagtréning olyan önkontrolltechnika, amelynek célja a hólyag térfogatának növelése és ezzel párhuzamosan a vizelés gyakoriságának csökkentése. A hólyagirritáció idővel csökken, így a hólyag képes nagyobb mennyiségű vizeletet is befogadni. A vizelési napló (más néven folyadékbeviteli és vizelési napló) a késztetéses inkontinencia felmérésének és a hólyagtréning kidolgozásának első lépése.

A húgyúti stresszinkontinencia – mint probléma – valamilyen fizikai erőfeszítés után lép fel akaratlan vizeletszivárgás (vizelettartási probléma) formájában.  Fizikai erőfeszítés lehet konkrét fizikai megerőltetés, de például köhögés, tüsszentés vagy nevetés is. A stresszinkontinencia rendszerint mindössze kis mennyiségű vizeletszivárgással jár, ez azonban attól is függ, hogy mennyire telített a hólyag, és hogy milyen helyzetben alakul ki alhasi nyomás.  A stresszinkontinencia rendszerint a gátizmok meggyengüléséhez kapcsolódóan, rendszerint a terhességgel, a szüléssel vagy a klimaxszal járó fizikai változások következményeként jelenik meg. A nőknél előforduló húgyúti stresszinkontinencia további ismert elnevezése a vizelet-stresszinkontinencia vagy röviden stresszinkontinencia. 

Az inkontinencia fogalmába egyaránt beletartozik a széklet- és vizeletinkontinencia.

A jelenség neve szó szerint értendő, hiszen a tünetei egyszerre utalnak stressz- és késztetéses inkontinenciára. A vizelési inger miatt a hólyag összehúzódik, a gátizomzat azonban nem elég erős ahhoz, hogy visszatartsa a hólyag kiürülését. A két jelenség együttes jelenléte nőknél gyakori.  Ha az Ön esetében is fennáll mindkettő, akkor rendszerint az egyik súlyosabb problémát jelent a másiknál, éppen ezért érdemes előbb a gyakoribb tüneteket okozó jelenséget kezelni.

Az a periódus, amely a havi vérzés végleges elmaradását jelzi.

A kontinenciagondozás segítségnyújtás az érintettek számára hólyag- vagy bélfunkcióik szabályozásához. A kontinenciagondozás során az inkontinencia okainak (átmeneti vagy krónikus jellegének) feltárására is sor kerül. Ebbe a környezeti tényezők és a szükséges támogatás végiggondolása, valamint esetleg az inkontinencia hátterében álló háttérbetegségek feltérképezése is beletartozik. a célok kitűzése és a javulást célzó gondozás megtervezése érdekében. A kontinenciagondozás a kontinencia elérése és az inkontinencia tovább romlásának megakadályozása egyénre szabott ápolási módszerek, toaletthasználat és egyes esetekben inkontinenciatermékek használata mellett.  

A problémamentes vizelés, valamint a hólyagürítés szabályozása sok-sok izom és ideg együttműködésének eredménye. Az agy, a gerincvelő vagy az idegrendszer károsodása azonban hatással lehet az agy és a húgyhólyag közötti kommunikációra. Ennek következménye a hólyag feletti kontroll elvesztése vagy a nem teljes hólyagürítés. 

Székrekedés alatt általában a székelés nehéz, késedelmes vagy fájdalmas voltát értik, és ez a jelenség nem függ össze a széklet keménységével. Gyerekkorban igen gyakori.

Túlfolyásos vizeletinkontinenciáról beszélünk, ha a húgyhólyag ürülése nem teljes, és idővel visszamaradt vizelettel telik meg. A húgycsőelzáródás és/vagy a hólyagzáró izom kinyúlása vagy túlterhelése a húgyhólyag túltelítődéséhez, majd akaratlan szivárgáshoz vezethet. Férfiaknál a túlfolyásos vizeletinkontinencia hátterében gyakran áll prosztata-megnagyobbodás. A jelenségnek azonban más oka is lehet, pl. idegrendszeri károsodás.

A húgyhólyagban vizelés után maradó vizelet. 

Folyadékbeviteli és -ürítési napló néven is ismert. A folyadékbevitel mennyisége közvetlenül kihat a szervezet által termelt vizelet mennyiségére. Ha három napig vezeti, hogy milyen gyakran és milyen mennyiségben történt vizelés, illetve mikor, mennyi és milyen típusú italt fogyasztott, akkor az alapján Ön és az orvosok meg tudják állapítani a vizeletinkontinencia mértékét, típusát és szükséges kezelését. Ha például 24 óra alatt több mint nyolc alkalommal támad vizelési inger, az késztetéses inkontinenciára, illetve valamilyen más, teljes körű kivizsgálást és kezelést kívánó problémára utalhat.

A hólyaggyengeség az az állapot, amikor nehézséget jelent a vizeletürítés szabályozása, ami akaratlan vizeletvesztést eredményez. A női és a férfi vizelettartási panaszok számos különböző okra vezethetők vissza. A megfelelő orvosi kifejezés a hólyaggyengeségre a vizeletinkontinencia..

A vizelés (ürítés) folyamata.

Vizeletürítés utáni szivárgásról (Post-micturition dribble, PMD) akkor beszélünk, ha az érintett személy akaratlan vizeletvesztésről számol be rögtön vizelés után. Férfiaknál ez rendszerint az után fordul elő, hogy kimennek a mosdóból, nőknél pedig akkor, amikor felállnak a toalettről. Megnagyobbodott prosztata vagy gyenge gátizomzat esetén is gyakori jelenség.

A vizeletvesztés akaratlan vizeletszivárgást jelent. Ha az inkontinencia jelensége éjszaka, alvás közben lép fel, akkor éjszakai ágybavizelésnek nevezik.

A vizelet-visszatartás oka a hólyag kiürítésének nehézsége, ami azt jelenti, hogy a hólyagban vizelés után is marad vizelet. A jelenség egyik lehetséges oka például a prosztata-megnagyobbodás.  A hólyagürítési nehézségek egyik tünete lehet a vizeletsugár rendellenessége, például a nem egyenletes sugár, a feszülés vagy a vizelés megkísérlése és a vizeletsugár megindulása közötti időeltérés. Mivel a húgyhólyag telve marad, a jelenség túlfolyásos inkontinenciát is okozhat.

A záróizom-gyengeség többféle, az erős vizelési ingerrel összefüggő probléma gyűjtőneve. A megnevezés nem rokon értelmű az inkontinenciával; mindössze a gyakori vizelésre utal. A záróizom-gyengeség, más néven hiperaktív hólyag azt jelenti, hogy az érintett személy gyakran használja a mosdót napközben, de gyakran akár éjszaka is. Ne feledje: napi 4–8 vizelés teljesen normális!