Péter története
Péter elmondja, hogyan ébredt rá arra, hogy nem kell feladnia a társasági életét.
Péter elmondja, hogyan ébredt rá arra, hogy nem kell feladnia a társasági életét.
Péter , 58 éves
Mit is mondhatnék? Mindig is imádtam csavarogni. Az a jó, ha minden napra jut valami program, amikor nem dolgozom. Amikor azonban rájöttem, hogy vizelettartási problémém van, azt hittem, búcsút inthetek a társasági életnek.
Nem feltétlenül fogok bele látványos újdonságokba nap mint nap, de szeretek új éttermeket kipróbálni, vagy sörözni egyet a barátaimmal.
Mások társasága azonban sajnos korántsem volt túl élvezetes akkor, amikor csak az járt a fejemben, hogy hamarosan megint ki kell mennem. Mi lesz, ha messze van a mosdó, vagy ha hosszú sor áll előttem, mire odaérek?
Elkezdtem kimenteni magam a sörözések alól és a lakásomtól távol szervezett programokról. Nem akartam azzal kísérteni a sorsot, hogy iszom, és nem biztos, hogy vissza tudom tartani, amíg a mosdóba érek, ha az túl messze van. Egy ideig megpróbáltam kevesebb vizet inni napközben, hogy ne kelljen annyit vizelnem, de ettől meg fájt a fejem.
Rájöttem, hogy a vizeletszivárgás nem pusztán egy kellemetlen jelenség, amelyről nem akarok tudomást venni. Egy nap aztán történt valami a munkából hazafelé menet. Furcsa érzés kerített hatalmába, és csuromvizes lett a nadrágom. Szerencsére épp akkor szálltam ki a kocsiból, és csak néhány percre voltam hazulról, ahol át tudtam öltözni. Onnantól kezdve nem voltam hajlandó a lakásomtól távol társasági életet élni. Mi lesz, ha ismét bekövetkezik? Elkezdtem elmaradozni a barátaim mellől, és nem jártam új helyekre sem.
Kinek mesélhetnék erről? A barátaim szóba sem jöhettek. Valamelyik kollégámnak? Ugyan már. A fiam elfoglalt, és úgy gondoltam, hogy ez az egész nem ér annyit, hogy terheljem vele. Azt sem tudtam, hogy álljak elő vele.
De ráébredtem, hogy tennem kell valamit. Elkezdtem böngészni a neten. Találtam egy inkontinenciatermékekről szóló oldalt. Ahogy láttam, többféle terméket is bemutattak rajta. Fogalmam sem volt, hogy létezik ilyesmi! Úgy éreztem, megütöttem a főnyereményt. Rendeltem néhány ilyen terméket egy webáruházból. Csodák csodája: bevált!
Immár ismét a régi önmagam vagyok. Új helyeken járva mindig megkeresem, hol van a mosdó, és a közelében kérek asztalt. Pelenkanadrágot hordok, és mindig van nálam egy tartalék darab is. Jobb félni, mit megijedni. A legnagyszerűbb az, hogy miközben ott vagyok, teljesen elfelejtem, hogy rajtam van. Pont olyan, mint egy rendes alsónadrág. Én pedig a fontos dolgokkal foglalkozhatok: például hogy milyen italt rendeljek az adott fogás mellé.